Szeretettel köszöntöm vendégházunk honlapján!  

  

      

Remélem hamarosan személyesen is találkozhatunk, és Ön is megtapasztalja a ruzsaiak vendégszeretetét!

Mindkét vendégházunk 4 napraforgós minősítéssel rendelkezik, ami méltán mutatja a minőséget és a megbízhatóságot.

Amennyiben látogatóba, vendégségbe érkezik községünkbe, és közel szeretne lenni a faluhoz, barátaihoz ajánlani tudom a község központjában található Napfény Vendégházunkat.

Amennyiben nyugodt kikapcsolódásra vágyik messze a város zajától, akkor Napraforgó Vendégházunkat ajánlom a több hektáros ruzsai erdő közepén.

Látogassa meg mindkét vendégházunk honlapját, hogy igényeinek megfelelő szállást és ellátást találjon Önnek és családjának, barátainak esetleg kollégáinak.

Várjuk szeretettel!

Bernáth Veronika és Papp János
 
Napraforgó Vendégház
 Napfény Vendégház

Cím: 6786 Ruzsa, Tanya 9.

Telefon: +36-62-285-108 vagy +36-30-325-0361

e-mail:      napfenyvendeghaz@invitel.hu

 

Cím: 6786 Ruzsa, Tömörkény tér 7.

Telefon: +36-62-285-108 vagy +36-30-955-1163

e-mail:      napfenyvendeghaz@invitel.hu
Tovább a vendégház honlapjára:      Napraforgó
 Tovább a vendégház honlapjára:      Napfény
Petőfi Sándor egy kedves versével szeretnék Önnek kedved csinálni az Alföld felfedetésére.


AZ ALFÖLD

Mit nekem te zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája!
Tán csodállak, ámde nem szeretlek,
S képzetem hegyvölgyedet nem járja.

Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn, ott az én világom;
Börtönéből szabadúlt sas lelkem,
Ha a rónák végtelenjét látom.

Felröpűlök ekkor gondolatban
Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva néz rám a Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe.

Délibábos ég alatt kolompol
Kis-Kunságnak száz kövér gulyája;
Deleléskor hosszu gémü kútnál
Széles vályu kettős ága várja.

Méneseknek nyargaló futása
Zúg a szélben, körmeik dobognak,
S a csikósok kurjantása hallik
S pattogása hangos ostoroknak.

A tanyáknál szellők lágy ölében
Ringatózik a kalászos búza,
S a smaragdnak eleven szinével
A környéket vígan koszorúzza.

Idejárnak szomszéd nádasokból
A vadlúdak esti szürkületben,
És ijedve kelnek légi útra,
Hogyha a nád a széltől meglebben.

A tanyákon túl a puszta mélyén
Áll magányos, dőlt kéményü csárda;
Látogatják a szomjas betyárok,
Kecskemétre menvén a vásárra.

A csárdánál törpe nyárfaerdő
Sárgul a királydinnyés homokban;
Odafészkel a visító vércse,
Gyermekektől nem háborgatottan.

Ott tenyészik a bús árvalyányhaj
S kék virága a szamárkenyérnek;
Hűs tövéhez déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek.

Messze, hol az ég a földet éri,
A homályból kék gyümölcsfák orma
Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,
Egy-egy város templomának tornya. -

Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!
Itt ringatták bölcsőm, itt születtem.
Itt borúljon rám a szemfödél, itt
Domborodjék a sír is fölöttem.

Pest, 1844. július